Gyógytorna
A gyógytorna terápia minden esetben egy mozgásvizsgálattal kezdődik, mert csakis így lehet egyénre szabott a kezelés. Ennek a vizsgálatnak a részei:
– anamnézis felvétele (a probléma és az ahhoz vezető út megbeszélése, az orvosi leletek áttekintése),
– objektív vizsgálat:
- megtekintés (testtartás, görbületek, aszimmetriák, izmok, ízületek állapota)
- tapintás (kötőszövet, izmok, inak, szalagok és csontos képletek állapota)
- mozgások vizsgálata (passzív és aktív ízületi- és izommozgások, mozgáspálya, izomerő vizsgálata)
– leírjuk, amit tapasztaltunk, megfogalmazzuk a terápiás célt,
– készítünk egy kezelési tervet.
Maguk a terápiás foglalkozások több részből állnak. Ahol szükség van rá, ott az órát passzív technikával kezdjük, melynek az izomtónus normalizálása a fő célja. Ezt követi az ízületek passzív mozgatása, mobilizálása, az izmok nyújtása (csak fájdalomhatárig). Ezek után az izmok és ízületek a legoptimálisabb állapotban tudják elkezdeni az aktív torna részt. A gyakorlatok minden esetben korrigált helyzetben történő irányított aktív mozgások, melyek történhetnek stabil és instabil felületen. Célunk a gyengébb izmok, izomcsoportok erősítése, a feszesebb, kötöttebb izmok lazítása, ezáltal az izomegyensúly megteremtése, az izomtónus normalizálása, a mozgáspálya fiziológiás tartományba való terelése, a rugalmatlan kötőszövetek rugalmassá tétele, ezáltal optimális és gazdaságos mozgások kialakítása, az ízületek védelme, adott esetben az egyensúly, koordináció javítása. A feladatok mindig egyénre szabottak.
A gyógytornász munkájának középpontjában a mozgásrendszer áll, de ez nem választható el az irányító idegrendszertől és más szervrendszerektől, így sok esetben a közös munka, a terápiák együttes alkalmazása hoz megfelelő eredményt.
Rékási-Varga Erika
gyógytornász
