Fejlesztőházunkban várjuk az értelmi akadályozottságban érintett, más néven intellektuális képességzavarral élő gyermekeket is. Azokat a gyermekeket hívjuk értelmileg akadályozottnak, akiknek az intellektuális, értelmi képességei elmaradnak kortársaik átlagától, illetve az adaptív viselkedésük, azaz a változó világhoz való alkalmazkodás képessége is minőségi eltérést mutat a velük egykorú gyermekekéhez képest. Éppen ezért az intellektuális képességzavar megállapítása komplex pszichológiai és pedagógiai diagnosztika eredménye kell, hogy legyen.

A fejlesztésre érkező gyermekekkel az első alkalom a megismerkedésre szolgál, a gyógypedagógus megfigyeli a gyermek játéktevékenységét, spontán reakcióit, kommunikációját, önellátási tevékenységeit. A szülővel is zajlik ilyenkor egy beszélgetés, kijelöljük a fejlesztés főbb céljait, a szülők és a család igényeinek figyelembevételével, szakmai szempontok mellett.

A kognitív képességek fejlesztése a kisgyermekek esetén játékos formában történik, mivel a korai életkorban ez az elsődleges tevékenység, amelyben a fejlődés kibontakozik. Iskoláskorban is megmarad a játékba ágyazottság, de fokozatosan egyre több a feladathelyzet is. A fejlesztés főbb területei a játéktevékenység színesítése, érzékelés-észlelés fejlesztése, kommunikációs és szociális képességek fejlesztése, később pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a figyelem, koncentráció, feladattudat fejlesztése – ezek az iskolás életre való felkészülést, és az iskolában való helytállást segítik elő. Bár elsődleges a kognitív, azaz a világ megismerését szolgáló képességek fejlesztése, sosem szabad az egyes fejlődési területekre izoláltan tekinteni. A fejlesztés minden esetben komplex keretben történik: például mozgással kapcsolt tevékenykedés formájában, de komoly hangsúlyt helyezünk a team munkára is: ez egyéb fejlesztő szakemberekkel és a szülőkkel történő párbeszédre, együttműködésre. Így az egyéni fejlesztések alkalmával főként a kisebb gyermekek esetében, a szülők is részt vesznek a foglalkozásokon, szoros kapcsolatban vannak a gyermek gyógypedagógusával, hiszen a cél végső soron az, hogy a fejlesztés során elsajátított képességeket és készségeket a gyermekek a mindennapjaik során, otthon és a közösségben (óvoda, iskola) is alkalmazni tudják.

Jaczkovitsné Király Lili
gyógypedagógus – értelmileg akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia